Megint pocky? (BaekYeol)

Monoton pittyegés, árak leolvasása, pénz átvétele, visszajáró adása. Mindez nyolc órán keresztül, a pénztárosok munkája nem egy leányálom, főleg ha egy vásárló még csőparaszt is, de persze azt is tűrd mosolyogva, különben jön a nagyfőnök és fejedet veszi.
Már lassan két éve dolgozom egy szöuli kisboltban, nem a legjobb, de ez is megteszi, a szüleimnek ez volt a feltétele, ha nekiállok dolgozni, akkor elköltözhetek onnan. Kaptam is egyből az alkalmon és azonnal munkát kezdtem keresni, minden vágyam volt eljönni onnan. Félreértés ne essék, jó kapcsolatom van a szüleimmel, sosem voltak gondjaink, csak egyszerűen szabadságra vágytam, nem akartam örökké anyuci és apuci eltartott kisfia lenni, így is furcsán néztek az emberek, amikor megtudták, hogy huszonnégy évesen még az ősökkel lakom.
Mivel az egyetemet befejeztem, nem volt egy hatalmas végzettségem, nem is voltak hatalmas elvárásaim, olyan munkahelyet kerestem, ahova így is felvesznek és a fizetés sem rossz, legalábbis annyira. Megtaláltam ennek a helynek a hirdetését az újságban és jelentkeztem is, majd a sikeres felvétel után kerestem egy albérletet. Mindössze innen két utcányira lakom, egy két szobás kis lakásban, nem túl nagy, de nekem, lévén, hogy egyedül élek, tökéletesen megfelel.

- Ne már, komolyan megint lemondod? Kezdem azt hinni, hogy nem is kedvelsz engem - panaszkodott legjobb barátom a vonal túlsó végéről.
- Kérlek Minseok, fáradt vagyok, le vagyok égve, csak haza akarok menni aludni.
- Nem hiszlek el haver, legközelebb nem mented ki magad, jössz és kész!
- Aha, legközelebb - dünnyögtem.
- Ne motyogj, most viszont le kell tennem, mindjárt indulok, aludd ki magad Csipkejózsika, szia.
- Szia, jó bulizást.
Egy nagy sóhaj kíséretében zsebre vágtam a telefonom és tovább sétáltam hazafelé. Elég hűvös az idő, már ősz közepe fele járunk, ezért meg is borzongtam egy-két erősebb fuvallattól. Nemrég ért véget a munkaidőm, ez általában este kilencet jelentett, kivéve forgalmasabb napokat, akkor volt, hogy tízig is benn voltam.
A ház előtt észrevettem Miut és megsimogattam. Ő egy kóbor macska, akinek mindig raknak ki az itt lakók ételt és innivalót, hogy mégse haljon éhen. Hálásan neki dörgölőzött a kezemnek és dorombolt, beütöttem a kódot a kapucsengőbe és beléptem a lépcsőházba. Orromat megcsapta a pincéből feláramló kissé dohos illat, ami azt jelenti, hogy a házmesternek lassan takarítania kell, de ezt a dolgot ignorálva vettem ki a leveleimet a postaládából és kezdtem felsétálni a harmadik emeletre.
Nagy örömömre nincs köztük csekk, ami azt jelenti, hogy mindent időben befizettem és nem utólag kell rohangálnom. Beérve a lakásba csak leraktam őket az asztalra, ledobtam a táskám a kanapéra és vetkőzni kezdtem a a fürdőbe menet.
A vizet langyosra állítottam és beléptem a zuhanytálcára, csak folyattam magamra a vizet, már legalább öt perce, mikor a kezeim önálló útra indultak. Most mit tegyek ha már egy éve nem volt senkim? Az emberi szükségleteket ki kell elégíteni. Fejemet a hideg csempének döntöttem, miközben kezemet ütemesen mozgattam merevedésemen. Halk sóhajokat hallatok, majd gyorsabb tempót vettem fel, sóvárogva hajtom magam az orgazmusig, majd egy nagyobbat nyögök és lábujjaimat is behajlítom, amikor az megtörténik.

-Jó napot - motyogtam a soron következő vásárlónak.
- Jó napot! - köszönt vissza sokkal vidámabban, mint amilyen én voltam.
Nem foglalkozva vele olvastam le a tizedik pockyt, amit vásárolt. Most komolyan, ki eszik meg ennyit ebből? Már csak kiváncsiságból is, de felnéztem. Körülbelül egy olyan ember állt előttem, aki tökéletesen megtesesítette a férfi ideálomat, mégis ami egyből kicsapta a szemem, azok a nagy Dumbó fülei voltak. Nagy mosollyal nézett rám, amit nem tudtam hova tenni, mi a lószarnak vigyorog? Bár tetszett az a mosoly, igazán aranyossá tette sármos arcát. Nem néztem többnek huszonötnél, mégis akkora szexuális kisugárzása volt, hogy már attól hanyatt dobtad magad, ha megláttad.
Valószínűleg sokáig bámulhattam, mert a mögötte lévők krákogni kezdtek, mert nem haladt a sor. Zavartan leolvastam a maradék öt pockyt, ami maradt, majd inkább nem nézve rá köszöntem el.
- Viszlát, Baekhyun.
Felkaptam a fejem, de addigra már nem ő állt előttem, körülnéztem,de sehol nem láttam.

- Mondtam, hogy nem, le vagyok égve - magyaráztam már sokadjára.
- Letojom, kapd össze magad, fél óra és ott vagyok! - csapta rám a telefont Minseok.
Nem hiszem el komolyan mondom. Semmi kedvem bulizni menni, fáradt vagyok, holnap szombat, csak le akarok korán feküdni, hogy a lehető legkésőbb kelhessek majd fel. Nem akarom ezt a kényelmet lecserélni egy egész éjszaka tartó bulira, aminek valószínűleg másnaposság lesz a vége. Viszont tudtam, hogy nem ellenkezhetek, ha barátom ideér és addigra nem állok előtte puccban, akkor elrángat úgy, ahogy vagyok. Ezért nagy nehezen elkezdtem készülődni, a fürdéssel nem volt baj, már akkor letusoltam, amikor hazaértem a munkából, csak beálltam a tükör elé, beállítottam a hajam, minden szálat mérnöki pontossággal. A gardróbomból előkaptam egy fekete csőfarmert és egy fekete inget, aminek felső három gombját nem gomboltam össze. Késznek ítélve magamat vágódtam le a kanapéra és kezdtem el tévézni.
- Kopp, kopp! - kiabált valaki kintről és verte az ajtót.
- Nyitva!
- Helló baby, készen állsz a bulira? - lépett be barátom és állt elém kitárt karokkal.
Fájdalmas arccal néztem rá, mire lemondóan sóhajtott.
- Ne csináld már Baek. Mikor kapcsolódtál ki utoljára, két hónapja?
- Dolgozó ember vagyok, aki elfárad a nap végére, csak aludni akarok, nem éjszakába nyúlóan végigokádni az aszfaltot.
- Ne kéresd magad, meglátod jó lesz. Te is megérdemled, hogy egy kicsit jól érezd magad!
- Te ne csináld, pénzem és kedvem sincs hozzá.
- A kedved közben megjön, nekem meg van pénzem. Mire valók a barátok? - mosolyodott el.
- Ha elmegyek jössz nekem egyel.
- Ne már, ez a te érdeked, nem kényszer!
Durcásan néztem ré, csak megadóan sóhajtott.
- Jó legyen, de akkor induljunk. Mellesleg, nagyon dögös vagy - nézett végig rajtam.
- Te csakmeg se szólalj drága barátom.
Hát igen, Minseok szokás szerint kurva jól nézett ki. Ő nem az a "helyes-csávó-hű-de-tetszik", hanem az a "de-kurva-jól-nézel-ki-gyere-rám" típus. Fekete csőfarmert viselt, akárcsak én, de az ing helyett egy fekete v kivágású, feszülős póló volt rajta. A haját felzselézte, enyhén kihúzta a szemét, eszméletlen jól festett. Én úgy éreztem magam mellette, mint egy darab szar, akit most hányt ki egy kecske, komolyan.

Nem vettük sietősre a tempót, szépen lassan sétáltunk, hűvös volt, de kifejezetten jól esett a tüdőmnek a friss levegő. Szöul egyik nagyobb szórakozóhelye felé mentünk, de a buszmegállónál összeszedtük még Sungjoot, hű barátunkat. Nem tagadom, kifejezetten tetszett nekem külsőre, de nekem túl komolytalan volt. Nem kezdtem volna vele párkapcsolatba, nem nagyon veszi komolyan az ilyen dolgokat, és amúgy is jobban szereti az egyéjszakás kalandokat. Imádtam, de csak mint barátot.
- Helló csajok - köszönt vigyorogva.
- Szia, helyzet? - pacsiztunk le vele.
- Ah gyerekek, nekem ma szex kell, lehetőleg gyorsan.
- Mi van a múltkori csajjal, Sehyon vagy ki? - pislogott rá Minseok, miközben folytattuk utunkat.
- Az ágyban tizes, agyilag kettő és borzasztó hisztis, ennyi.
- Á, értem.
Csak hallgattam mit beszélnek, bár fogalmam sem volt róla, mert ugye a legutóbb lemondtam őket.

Az épület előtt hosszú sor kígyózott, de mi a hátsó ajtón mentünk be, lévén, hogy Sungjoo itt dolgozott, mint pultos, kivéve ma, ugyanis szabadapja volt.
Bent mindenki rázta magát a zene ütemére, egy-két ember a bárpultnál lézengett és volt aki a sarokban nyalogatta aktuális partnere manduláját. A cigi és az alkohol szaga áramlott a levegőben, onnan akarva-akaratlanul a tüdőmbe. Ilyenkor jövök rá, hogy milyen rég buliztam egy jót, és mennyire hiányzott már.
Letelepedtünk egy bokszhoz és Minseok elment piáért.
- Mizu Baek? Rég  láttalak, kezdtem azt hinni, hogy elfelejtettél minket - bigyesztette le a száját Sungjoo.
- Dehogy, csak a meló lefáraszt.
- Megértelek, de jó hogy ma itt vagy. Szerzünk neked valami dögös pasit - kacsintott.
- Jaj ne! Semmi kedvem hozzá, csak had igyam le magam a sárga földig, okádjam végig a taxit és másnap keljek fel amnéziában - nyafogtam.
- A-a, kicsi Baekhyun, neked nem amnéziára, hanem egy kiadós dugásra van szükséged. Hidd el, sokkal jobban leszel utána.
- Nincs nekem szükségem semmiféle dugásra...
- Tudod, nem akarásnak nyögés a vége - vigyorgott rám perverzül.
- Yah! Ne mondj  ilyeneket.
Csak hangosan felnevetett szemérmességemen. Alapból nem vagyok ilyen, de ilyen sok ember előtt ilyenekről beszélni, nekem kissé kínos, bár olyan hangos volt a zene, hogy senki nem hallott volna meg minket.
- Egészségetekre balfaszkáim! - rakta le az asztalra Minseok a piát, amit egyből le is húztunk.
Nagyjából húsz percen belül elvesztettem két barátomat, egyedül ücsörögtem a magam koktéljával az asztalnál és néztem, ahogy Sungjoo konkrétan megdug egy csajt a parketten, Minseok pedig nőket megszégyenítve vonaglik egy pasi előtt. Lehet nekem is ezt kéne csinálnom? Felszedni valakit és egy hatalmasat szexelni? Lehet. Nem tudom.
Ajakbiggyesztve emeltem szemem elé üres poharam, majd lassan felállva odamentem a pulthoz. Kissé már szédelegtem, éreztem, hogy részeges vagyok. Intettem a mixernek, hogy mégegy ugyanilyet.
- Baekhyun?
Meglepődve kaptam fejem a mellettem lévő szék elfoglalójára és a lapátfülüt véltem felfedezni magam mellett.
- Helló ismeretlen vásárló - vigyorogtam rá alkoholmámoros állapotomban.
- Chanyeol - mosolygott. - Hogy hogy itt?
- Bulizunk a srácokkal. Te?
- Szintúgy, mondjuk olyan mintha egyedül jöttem volna - nevetett fel, ami nagyon, nagyon dögös volt.
- Kik a barátaid?
Hirtelen közelebb hajolt hozzám, megcsapott parfümje illata, zavartan néztem farkasszemet mellkasával, aztán abba az irányba néztem amerre ujjával mutatott.
- Látod ott azt a barnát fehérben? Ő az egyik, Yixing. Ott a másik - mutatott az ellenkező irányba. - A fekete hajú, Sehun, azzal a barna alacsony sráccal, akivel lassan erotikusabban táncolnak, mint egy softpornó.
- Tudod ez vicces, mert az a srác a haverom, Minseok - nevettem hangosan. - Nagyon megtalálták a közös...hangot.
Chanyeol is jóízűen kacagott.
- Sugjoo meg valószínűleg már rég egy csajt dug - vontam meg a vállam.
- Szóval téged is jól itt hagytak.
- Hát igen.
- Figyi Baekhyun, van kedved táncolni?
- Miért ne?
Beálltunk a táncolók közé és követtük a többiek példáját. Mivel már jócskán be voltam csiccsentve nem igazán zavartattam magam és közelebb férkőzve Chanyeolhoz, vonaglottam akárcsak Minseok még tíz perce. Nem láttam ellenkezést, derekamat átkarolva préselt még közelebb magához. Szinte éreztem a szexuális frusztrációt a levegőben, úgy áramlott szét a testemben, ahogy az alkohol az ereimben. Vágyakozva néztem Chanyeolra, jelentőségteljesen nyaltam meg ajkaimat, akartam, hogy megcsókoljon. Nem tudom miért, alig ismertem, de már a boltban is baszottul megtetszett, és most ahogy itt táncol, ebben a rohadt szexi feszülős ingben és nadrágban, egyszerűen megőrít. Az sem érdekelt, ha csak egy éjszaka lesz belőle, ha csak egy pillantra megkapom ezt a srácot, nekem már az is elég. Nem mellesleg nagyon kanos is voltam, na meg persze részeg. De neki józanul is odaadnám magam, komolyan.
A szívem hevesebben kezdett verni, ahogy lassan közlebbhajolt hozzám, csak pár centire állt meg ajkaim előtt, azt hittem most megcsókol, de ajkai a fülem mellé vándoroltak.
- Kimegyünk levegőzni egy kicsit?
Lassan bólintottam, mire kézen fogott és a kijárat felé vezetett, mindketten tudtuk, hogy valószínüleg már nem jövünk ide vissza. Kiléptünk a hűvös levegőre, gyorsan össze is húztam a kabátomat magamon, akkor áldtam magam, hogy magammal vittem.
- Kérsz? - nyújtott felém egy cigis dobozt, mire megráztam a fejem.
Tuti kidobtam volna a taccsot, ha elszívok egy cigit, de ismeritek azt a bizonyos érzést. Sóvárgás. Akartam egy cigit, de nem lehetett, mert róka úr tuti meglátogat. Chanyeol a kezét az öngyújtó elé emelte, hogy a szél ne fújja el annak lángját, majd amikor meggyulladt nagyot szívott belőle. Csak néztem, ahogy akjai közé veszi azt a rákrudat, majd kifújja a füstöt. Észrevehette bámulásomat, oldalról rámsandított és elmosolyodott. Odanyújtotta szám elé a rudat, várta hogy beleszívjak. Vigyorogva tettem neki eleget, közben az ajkam hozzáért az ujjához. Mélyen beszívta a levegőt, amikor ezt megérezte. Ártatlanul rámosolyogtam miközben megszabadítottam tödőmet a füsttől.
Ezt a mozdulatot megint megismételte, de megint hozzáért ajkam és mielőtt levegőt vehettem volna, hirtelen a falnak szorított. Pár centire volt csak arca az enyémtől, még a lélegzetem is visszafolytottam, annyira gyönyörű volt közelről is. Tudom, hogy ilyet nem mondunk férfira, de akkor is. Gyönyörű volt.
Beleszívott a rúdba, ajkaimra hajolt, amiket résnyire nyitottam és átfújta a füstöt. Olyan szexi ez az ember, teljesen elkábított.
- Tudod Baekhyun, baszottul kívánlak - suttogta az éjszakába.
- Nem vagy vele egyedül - és ennyi kellett.
Párnáit enyémre nyomta, hevesen csókolt, szenvedélyes volt, a derekamat szorította, kezét a pólóm alá vezette. Beletúrtam a hajába, ágyékomat az övének dörzsöltem, mire belenyögött a csókba.
- Fogjunk egy taxit - suttogtam.
Sietve beültünk egy arra járó autóba, szorosan egymás mellett ültünk, kezemmel combját simogattam, alig bírtam kivárni, hogy haza érjünk. Chanyeol belecsókolt a nyakamba, mire megborzongtam és halkan felnyögtem. A sofőr rosszalló pillantást vetett ránk, ezért az út hátralévő részében visszafogtuk magunkat.

Hangosan csapódott neki az ajtó a falnak. Chanyeolon csimpaszkodtam, dereka köré fontam a lábam, miközben szenvedélyesen csókolóztunk.
- Az első szoba jobbra - suttogtam ajkaira.
Elindult amerre mondtam és amint beértünk ledobott az ágyra. Ez volt a kezdő löket, hirtelen éreztem valami folytogató érzést a torkomban, szédülni kezdtem. Chanyeol aggódva nézett rám. Oldalra hajoltam és kidobtam a rókát. Köhögtem, öklendeztem, ahogy ott lógott a fejem, kezdett elködösülni körülöttem minden, tompa hangként hallottam Chanyeolt, felfogni már nem voltam képes mit mond. Csak azt akartam hogy ez a borzasztó szédülés véget érjen.

Fájdalmasan felnyögve nyitottam ki a szemem, azt sem tudtam hirtelen hol vagyok, de miután észrevettem az ismerős berezndezést, megnyugodtam. Csak egy dolog nem stimmelt. Pizsamában voltam, pedig az egymillió százalék, hogy nem öltöztem át! Akkor hogy a picsába lehetek alvós ruhában? Aztán minden megvilágosodott, amikor belépett ő az ajtón. Tisztán emlékezdtem az este minden pillanatára, ebből a szempontból szerencsés részeg voltam.
Mosolyogva jött oda az ágyamhoz és tett le elém egy zacskót.
- Pocky? - mosolyodtam el.
Csak kuncogva megvonta a vállát és letette a vizet a fájdalomcsillapítóval az asztalra.
- Ne aggódj, átöltöztettelek, de nem lestem...na jó, ez nem igaz - nevetett.
- És hogy hogy itt maradtál?
- Ó, amikor ki akartam menni a szobádból, bódult állapotban a nevem mondogattad és hogy ne menjek. Mondtam neked, hogy nem is akartam, csak kimegyek felmosóért.
Meglepettem magam mellé néztem és a tiszta padló csillogott vissza rám.
- Köszönöm, hálás vagyok, mindenért - mosolyogtam rá.
- Igazán nincs mit.
- Figyelj Chanyeol, maradj ebédre - hajtottam le a fejem zavartan.
Felemelte a fejem és aranyosan rám mosolygott.
- Azt hittem már meg sem kérsz.
Akkor józanul, sokkal jobban esett a csókja, mint bármi más. Egész más volt, mint este. Éreztem őt, minden porcikáját és rezdülését, hallottam minden lélegzetvételét. Annyira nem érdekelt, hogy valőszínüleg Minseok ki fig csinálni, amiért egy szó nélkül léptem le. Abban a pillanatban csak Chanyeol volt és a csókjának mámorító íze a számban.

 ***

Na sziasztok, itt az első one shotom. ^^ Nem tudom kinek hogy tetszik majd, igyekeztem a lehető legjobbra megírni, remélem azért jó lett. Bocsánat ha van benne egy-két helyesírási hiba. Örülnék néhány visszajelzésnek, persze nem erőszak a disznótól. Remélem élvezhető volt a történet. Ötleteket várok, hogy a következő iromány kiről szóljon. ^^

Ölel titeket, BaeBae